A nyugalom ideje
Sokak számára eljött végre a nyári szünet, a szabadság ideje. Közhelyszerűnek számít az a megállapítás, hogy rosszak az egészségügyi mutatóink nemzetközi összehasonlításban is. A sok betegség egyik oka a stressz, a hajtás, a szünet nélküli robot. Nehezen tudunk lassítani, kikapcsolódni, rehabilitálódni. Szervezetünkben a naponta felhalmozódó méreganyag az éjszakai pihenés közben csökken ugyan, de nem ürül ki egészen; napról napra visszamarad annyi, hogy szükség van hét naponként egy teljes pihenőnapra, a „nyugalom napjára”, amiről a Bibliában is olvashatunk. Isten alkotta így az embert és adta az életritmust, az élet törvényét, amit büntetlenül nem lehet megszegni. Mózes könyvében ezt olvassuk: „Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon. Megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját.” (2 Móz 20)
Szüksége van a testnek, léleknek napi, heti és éves pihenésre, kikapcsolódásra.
Az evangéliumokban olvasunk arról, hogy Jézus a megterhelő szolgálat után több esetben elvonult egy csendes, lakatlan helyre, hogy pihenjen, imádkozzon.
Különösen is a városi emberek, akik elszakadtak a természettől, élik át azt a csodálatos érzést, hogy gyógyul a testük-lelkük, idegrendszerük az erdőben, vízparton.
Szakítsunk időt arra, hogy megcsodáljuk a virágokat, madarakat, a gyönyörű fényeket, színeket. A természet értelmes vizsgálata révén felismerhetjük az Alkotót, a Teremtőt is – írja Pál apostol.
Százezrek élnek betonrengetegben anélkül, hogy találkoznának házi-, ill. vadállatokkal, éreznék a friss avar, a virágok, az erdő illatát.
A bibliai értelemben vett pihenés, nyugalmi idő nem csupán alvást, semmittevést jelent, hanem a bűntől megmérgezett, zaklatott ember szabadulásának, gyógyulásának, helyreállításának is idejét. Szánjunk időt az Istennel való kapcsolatra, és a körülöttünk levőkkel, elsősorban családunk tagjaival való közösségre, hiszen az ember csak úgy kerül a helyére, ha a felfelé való és emberi kapcsolatai helyükre kerülnek. Vegyük ezt komolyan, egészségünk érdekében is.
Sokan már nem is tudnak elcsendesedni, mert mindig zaj veszi körül őket. Legyen ez a nyár hallgatóink számára a testi, lelki, szellemi megújulás ideje. Vegyük le a polcról a talán porosodó családi Bibliát, olvassuk nyitott szívvel az evangéliumokat, keressük Istent, amíg megtalálható. Jézus így biztat: „Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Jöjjetek énhozzám, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugalmat adok nektek. Aki énhozzám jön, azt nem küldöm el.”
Kossuth rádió, 2004. június 21.